Nádas Péter 1991-ben megjelent Az égi és a földi szerelemről című munkája a szerzői szenzualista szerelem-felfogás foglalatának tekinthető. A mű az érzéki szerelem lényegét a tükörképébe szerelmes nárcisztikus alany kritikáján keresztül az emlékezet és a szerelmi kölcsönösség jelentőségét…

Kutatásom során a mixed-reality típusú előadásokat vizsgálom, illetve hogy ezek a produkciók miképpen értelmezik újra a színházi idő fogalmát és használatát. A „mixed-reality” előadások típusát a narratív paradigmán túllépő, inkább a szimulációs játékok mechanizmusait használó színházi illetve…

Nádas Péter Emlékiratok könyve című regényének egy már sokak által interpretált részletét, az Egy antik faliképre című fejezetét olvasom újra az ekphrasis antik hagyományai és kortárs megközelítései felől értelmezve. A fejezetben Thoenissen mint narrátor elbeszélői reflexiói szerint az antik falikép…

A műalkotás jelenléte, illetve a műalkotás mint esemény a maga közvetlenségében a befogadás folyamatára vezethető vissza; jelenlétének eme időbeliségében összpontosul mibenlétének elgondolhatósága és érthetősége. A recepcióesztétika felől akkor mutatkozik meg a befogadás mindenkori időbeliségéből…

Időpont:          2017. május 5. (péntek) Védnökség:    Dr. Somlyó Bálint tanszékvezető, habil. egyetemi docens          Dr. Bacsó Béla egyetemi tanár   „Az akcionizmus a világ kezdete óta létezik. Ebbe nem érdemes most mélyebben belemenni. Semmiféle konkrét, fix világértelmezés nincs,…

IDŐPONT: május 13. (péntek) HELYSZÍN: ELTE BTK Főépület Kovács Máté terem (földszint 34.) 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8. Védnök: Dr. Bacsó Béla tanszékvezető egyetemi tanár   9.00                   Megnyitó 9.10 - 10.00    BARTHA JUDIT: SCHLEGELI ARABESZKEK – AVAGY A ROMANTIKUS KRITIKA…

Előadásom a 18. század elején alkotó, filozófiai iskolába nehezen besorolható Lord Shaftesbury kritika- és ízléselméletével foglalkozik. Shaftesbury kritikusának legfontosabb képessége az ízlés, amely elválaszthatatlan a nevelődéstől. Célom megmutatni, hogy Shaftesbury ízlésfogalma egyrészt:…

A biológiai realizmus Németh László Iszony című regényének a II. világháborút követő fogadtatástörténtében jelent meg kritikai kategóriaként. Az előadás azt kívánja bemutatni, hogy a kifejezés miként újította meg a realizmus esztétikai jelentőségéről kialakult korabeli gondolkodást. Ennek egyik…

A 19. század egyik legmeghatározóbb költője Petőfi Sándor, elsősorban a közoktatás, másodsorban a recepció miatt. Az irodalomtörténészek talán fordított sorrendben említenék ezeket, azonban a korban kialakult nemzeti diskurzus dominálja a mai általános szemléletet. Petőfi esetében e hatást az…

A posztdramatikus színházi előadásokban számtalanszor bukkannak fel szokatlan, megváltozott képességekkel rendelkező testek, értelmi vagy fizikai fogyatékossággal élő személyek. Színpadra állításuk mögött többféle ok állhat: míg például a Baltazár Színház azt szeretné, ha színészeit nem „ahhoz…