Nietzsche 1872-ben megjelent A tragédia születése című művében a tragédia műfajának értelmezését egy esztétikai-metafizika kidolgozásával kapcsolta össze. A dráma ebben a koncepcióban a természethez való viszonyában nyeri el sajátos jelentését: a tragédia metafizikai jelentősége abban ragadható meg, amellyel túllép a természet mimetikus ábrázolásán. Minderre a görög dráma azért lehet képes, mivel alapvetően a Nietzsche által a természet két művészet-ösztöneként felfogott apollóni és a dionüszoszi elem esztétikai egyesülését viszi színre. Ebből kiindulva az előadás Nietzsche munkájának néhány olyan gondolatát igyekszik értelmezni, melyek közelebb vihetnek annak megértéséhez, hogy a drámai művészet miként lehet képes a természet metafizikai megdicsőítésére. Mindehhez olyan kérdések tárgyalása tűnik célravezetőnek, melyek a Nietzsche-recepció talán kevésbé tárgyalt témái közé tartoznak, mégis a tragédia-könyv alapvetésének fontos részét képezik, így többek közt az individualitás és etnikum közti ellentét vagy a pásztor és a szatír mint a természeti ember ősképei közti különbség.

Szerző: Asztyi  2015.04.27. 14:44 Szólj hozzá!

Címkék: V. EMV Konferencia (Esztétika és természet)

A bejegyzés trackback címe:

https://emvkonferencia.blog.hu/api/trackback/id/tr667403002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása