A test fogalmát a különböző technológia változások, biotechnológiai beavatkozások és társadalmi kulturális átalakulások és az ökológiai válság radikálisan szegmentálták. Mint Gilles Deleuze és Felix Guattari felhívják a figyelmünket, létezik a "szegmentált gyorsításnak" egy olyan művészi technikája,…

A kortárs táncszínházi formák jelentős része nagy hangsúlyt fektet a táncos testére: nem csak fizikai teljesítőképességére, hanem szépségére, vizuális hatására is. A hagyományos japán nó-játék ezzel szemben jelmezzel és maszkkal rejti el a testet a néző elől, így annak esetleges, emberi minősége…

Előadásom témája az „első” magyar költőnő, Petrőczy Kata Szidónia költészetében megjelenő testreprezentációk feltárása, bemutatása. Előadásom tárgyát egyszerre helyezem történeti, valamint elméleti perspektívába, ugyanis Petrőczy Kata Szidónia költészete kapcsán mindkét megközelítésnek fontos…

A táncfilm absztrakt (mert fragmentált) formában tárja elénk a testet, a mozgást, a mozdulatokat. A tér is részletekből épül fel, mégis – a film- és az észlelés természetéből adódóan – egésznek, “kereknek” érzékeljük. Talán túlságosan is annak. A táncfilm nézője nem részesülhet a személyes…

Az előadói test az operában betöltött szerepe és az előadói test mint problémák forrása kapcsán az egyik legkézenfekvőbb téma számomra a nadrágszerepek mint a nemi és szexuális kétértelműség terének tárgyalása. Az előadás első felében szeretném röviden bemutatni a nadrágszerepek helyét az…

Deleuze Bacon festészetét a figurális fogalmával határozza meg. A figurális a figuratív és absztrakt ábrázolásmóddal szemben olyan harmadik útként jelenik meg, amely úgy képes egyidejűleg magába olvasztani a másik kettő sajátosságait, hogy végül egy azokat felülíró alternatívaként jelenik meg. Ennek…

Misima Jukio kétségkívül Japán egyik legjelentősebb huszadik századi írója volt. Kevés befogadhatóbb és befogadhatatlanabb jelenség létezett nála japán nyelven. Ugyanis művei a szokatlanul nagy gondolati-nyelvi explicitásuk ellenére valahogyan mindig rejtélyesek maradnak, nehezen megoldható és…

Előadásomban Sigmond István 2006-ban megjelent Varjúszerenád című regényét teszem vizsgálat tárgyává fókuszba helyezve az egyes szám első személyű női elbeszélői hang önnön testéhez való viszonyát, illetve a testkép identitásra gyakorolt hatását. A szöveg két idősíkon is reflektál az elbeszélői…

A műalkotások „szerves egységének” [organic unity] közismert problémája az Új Kritika nyomán a 20. század derekán ismét népszerűvé vált az angolszász irodalomkritikai diskurzusban. Mit jelent az egység? Mi teszi a művet „szervessé”, van-e olyan „fokozat”, ahol már nem beszélhetünk „koherenciáról”, s…

Denis Diderot az érzékenység fogalma körül kialakult interdiszciplináris vita meghatározó szerzője: művei jól mutatják az különböző diskurzusok érzékenységfogalmainak összefonódását. Diderot, aki egyszerre természetfilozófus és író, épít az érzékenység fiziológiai, orvosi diskurzusára (Haller,…