Előadásom témája a konferencia felhívásához mérten a nyelvi műalkotások társadalmi szerepének áttekintő bemutatása, ezenbelül is kiemelten a költészet és a társadalom viszonyának vizsgálata, hogy beszélhetünk-e egyáltalán ezzel kapcsolatban bármiféle társadalmi szerepről. Ehhez elsősorban Heidegger és Gadamer művészet- és költészetfelfogását és az erre vonatkozó szövegeket venném alapul, mivel mindkét gondolkodó – Gadamer Heideggert követve – tulajdonképpen a költészet autonómiája mellett érvelt. Előadásomban ezekből a fejtegetésekből kiindulva vetném fel a kérdést, hogy van-e a költészetnek bármiféle társadalomformáló ereje, és hogy ez mennyiben függ össze egyfajta költői szándékkal. Elvárható-e a költészettől és a költőtől egyáltalán, hogy bármilyen jellegű társadalmi szerepet töltsön be? A problémafelvetés és az ehhez kapcsolódó további kérdések tárgyalásához több különböző költőt és költeményt mutatnék be a romantika korától egészen napjaink irodalmáig.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.