Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu/atom
blfr4@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/04/viii_emv_program
VIII. EMV - Program
2018-05-04T18:48:22+02:00
2018-05-04T18:48:22+02:00
kbori
https://blog.hu/user/1354200
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;"><em>Időpont:</em> 2018. május. 11. Pázmány nap (péntek)</span></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;"><em>Helyszín:</em> ELTE BTK Főépület, Kovács Máté terem (fszt. 34.) – 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8.</span></p>
<p><em><span style="font-family: times new roman,times,serif;">Védnökség:</span></em></p>
<p style="padding-left: 30px;"><span style="font-family: times new roman,times,serif;">Dr. Bacsó Béla DSc. doktori programvezető, egyetemi tanár</span></p>
<p style="padding-left: 30px;"><span style="font-family: times new roman,times,serif;">Dr. Somlyó Bálint tanszékvezető, habil. egyetemi docens</span></p>
<p style="padding-left: 30px;"> </p>
<p><span style="color: #808000;"><strong><span style="font-family: times new roman,times,serif;">TEST ÉS MŰVÉSZET</span></strong></span></p>
<p> </p>
<p><strong><span style="font-family: times new roman,times,serif;">9.00 Köszöntő – Dr. Bacsó Béla Dsc.</span></strong></p>
<p><strong><span style="font-family: times new roman,times,serif;">9.10-10.00: Dr. Sajó Sándor: <em>A test metafizikája</em> (plenáris előadás)</span></strong></p>
<p><strong><span style="font-family: times new roman,times,serif;">I. Test és szöveg<br /></span></strong></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">10.00-10.20: Csanádi-Bognár Szilvia: <em>Visszanyerni a szerző testét</em></span></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">10.20-10.40: László Laura: <em>Kihagyhatóak-e a középső versszakok? Vita a művek „szerves egységéről”</em></span></p>
<p><em><span style="font-family: times new roman,times,serif;">SZÜNET</span></em></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">11.00-11.20: Rideg Béla: <em>Test és mulandóság Petrőczy Kata Szidónia költészetében</em></span></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">11.20-11.40: Kutor András: <em>A testi lét megjelenítése Misima Jukio műveiben</em></span></p>
<p><em><span style="font-family: times new roman,times,serif;">SZÜNET</span></em></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;"><strong>II. Test és elmélet</strong><br /></span></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">13.00-13.20: Kőszeghy László: <em>Sírás és nevetés – Diderot érzékenységfogalma</em></span></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">13.20-13.40: Bagdi Sára: <em>Testek tere. A lineáris perspektíva 19. századi kritikái, fókuszban: Adolf Hildebrand</em></span></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">13.40-14.00: Kintli Borbála: <em>A figurális ábrázolás mint filozófiai módszer</em></span></p>
<p><em><span style="font-family: times new roman,times,serif;">SZÜNET</span></em></p>
<p><strong><span style="font-family: times new roman,times,serif;">III. Test és képzőművészet</span></strong></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">14.20-14.40: Szabó Annamária: <em>Francesco del Cossa Angyali üdvözlete: testiség a csiga tekintetén keresztül?</em></span></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">14.40-15.00: Horváth Márk–Lovász Ádám: <em>A hibridizált test mint szökésvonal Jakub Julian Ziolkowski mutációs művészetében</em></span></p>
<p><strong><span style="font-family: times new roman,times,serif;">IV. Testek vásznon és színpadon</span></strong></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">15.00-15.20: Cseh Dávid: <em>Én, Juja. Az elrejtett test a hagyományos japán nó-színházban</em></span></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">15.20-15.40: Gaál Veronika: <em>Testek a láthatóság perifériájáról</em></span></p>
<p><em><span style="font-family: times new roman,times,serif;">SZÜNET</span></em></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">16.00-16.20: Gyárfás Orsolya: <em>„Das ist kein Mann!”: Az operai nadrágszerep problematikája</em></span></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">16.20-16.40: Hilbert Anette: <em>Egyensúlytalanság (a propos a táncfilm)</em></span></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">16.40-17.00: Könyü Árpád: <em>A test leépülése a magyar pusztában – A Magyar Nemzeti Filmalap easternjeinek testképe</em></span></p>
<p><strong><span style="font-family: times new roman,times,serif;">17.00 Zárszó – Dr. Somlyó Bálint</span></strong></p>
<p> </p>
<p><strong><span style="font-family: times new roman,times,serif;">18.00-20.00 // fszt. 34.</span></strong></p>
<p><strong><span style="font-family: times new roman,times,serif;">KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS A TESTRŐL</span></strong><strong><span style="font-family: times new roman,times,serif;"><br /></span></strong></p>
<p><span style="font-family: times new roman,times,serif;">Résztvevők:</span></p>
<p><em><span style="font-family: times new roman,times,serif;">Győrffy László, Kele Fodor Ákos, </span><span style="font-family: times new roman,times,serif;">Vadas Zsófia Tamara</span></em></p>
<p><strong><span style="font-family: times new roman,times,serif;">A beszélgetést vezeti: Dr. Nemes Z. Márió</span></strong></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F04%2Fviii_emv_program%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F04%2Fviii_emv_program%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F04%2Fviii_emv_program%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=VIII. EMV - Program"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/04/viii_emv_program#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13890306" border="0" /></a><br /></p>
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/horvath_mark_es_lovasz_adam_a_hibridizalt_test_mint_szokesvonal_jakub_julian_ziolkowski_mutacios_muv
Horváth Márk és Lovász Ádám – A hibridizált test mint szökésvonal Jakub Julian Ziolkowski mutációs művészetében
2018-05-01T14:28:27+02:00
2018-05-01T14:28:27+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;"><span>A test fogalmát a különböző technológia változások, biotechnológiai beavatkozások és társadalmi kulturális átalakulások és az ökológiai válság radikálisan szegmentálták. Mint Gilles Deleuze és Felix Guattari felhívják a figyelmünket, létezik a <em>"szegmentált gyorsításnak" </em>egy olyan művészi technikája, amely képes a különböző testi modalitásokat és mozgásokat egymásra torlasztani, oly módon hibridizálva azokat, hogy egészen új kitüremkedések, látszólag funkciótlan szervek is burjánzásba kezdenek. Előadásunkban arra kívánunk rámutatni Jakub Julian Ziolkowski kortárs lengyel művész alkotásain keresztül, hogy az apokalipszis, az összeomlás nem a vég stagnáló állapotába juttatja a testeket, hanem rávilágít arra, hogy a testiség mindig is egy nyitott, lezárhatatlan mutációs folyamat evolúciós terméke. Dekonstruálni és árnyalni kívánjuk a kihalás, a megszűnés és a megbetegedés fogalmait, hiszen nincsenek egyszer és mindenkorra lezárható immanencia síkok. Végighaladva a festészet által megnyitott immanenciasíkon, megérkezünk a mutáció heterogén refrénjéhez, a féktelen formaalkotás törvénytelen eksztázisához. </span></p>
<p><span> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fhorvath_mark_es_lovasz_adam_a_hibridizalt_test_mint_szokesvonal_jakub_julian_ziolkowski_mutacios_muv%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fhorvath_mark_es_lovasz_adam_a_hibridizalt_test_mint_szokesvonal_jakub_julian_ziolkowski_mutacios_muv%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fhorvath_mark_es_lovasz_adam_a_hibridizalt_test_mint_szokesvonal_jakub_julian_ziolkowski_mutacios_muv%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Horváth Márk és Lovász Ádám – A hibridizált test mint szökésvonal Jakub Julian Ziolkowski mutációs művészetében"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/horvath_mark_es_lovasz_adam_a_hibridizalt_test_mint_szokesvonal_jakub_julian_ziolkowski_mutacios_muv#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882886" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
egyetem
filozófia
művészet
esztétika
bölcsészettudomány
VIII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/cseh_david_sandor_en_juja_az_elrejtett_test_a_hagyomanyos_japan_no-szinhazban
Cseh Dávid Sándor – Én, Juja. Az elrejtett test a hagyományos japán nó-színházban
2018-05-01T14:24:48+02:00
2018-05-01T14:24:48+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;">A kortárs táncszínházi formák jelentős része nagy hangsúlyt fektet a táncos testére: nem csak fizikai teljesítőképességére, hanem szépségére, vizuális hatására is. A hagyományos japán nó-játék ezzel szemben jelmezzel és maszkkal rejti el a testet a néző elől, így annak esetleges, emberi minősége zárójelbe kerül. Mi történik a színész testével és annak jelentésével előadás közben? Milyen hatást céloz ezzel a nó-játék? Mi egyáltalán a különbség az öltözőben felkészülő színész és a színpadon táncoló teste között?</p>
<p style="text-align: justify;">Japánban töltött féléves kutatóutam során több mint ötven nó-előadást láthattam, és bennük több különféle színésztestet. Láttam pályakezdő fiatal férfiakat, erejük teljében levő középkorú feltörekvőket, a nó zárt, férfiak uralta világába betörni vágyó nőket, valamint a nó-iskolák már idősödő – esetenként igen pocakos – vezetőszínészeit is. Ráadásul a félév során részt vehettem Richard Emmert amerikai nó-mester kurzusán, ahol többek közt a gyönyörű fiatalasszonyról, Jujáról szóló nó-játék egyik táncát és a hozzá tartozó éneket tanulmányozhattam. Előadásomban a nó egyik atyja, Zeami Motokijo tanításaira, Umevaka Rokuró mester 2005-ös Juja alakítására és saját nó-színházi élményeimre támaszkodva arra keresem a választ: ebben a világban, ahol a színész testét díszes kimonó, arcát titokzatos maszk fedi, hogyan lehet valakiből Juja?</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fcseh_david_sandor_en_juja_az_elrejtett_test_a_hagyomanyos_japan_no-szinhazban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fcseh_david_sandor_en_juja_az_elrejtett_test_a_hagyomanyos_japan_no-szinhazban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fcseh_david_sandor_en_juja_az_elrejtett_test_a_hagyomanyos_japan_no-szinhazban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Cseh Dávid Sándor – Én, Juja. Az elrejtett test a hagyományos japán nó-színházban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/cseh_david_sandor_en_juja_az_elrejtett_test_a_hagyomanyos_japan_no-szinhazban#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882874" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
egyetem
művészet
esztétika
bölcsészettudomány
VIII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/rideg_bela_test_es_mulandosag_petroczy_kata_szidonia_kolteszeteben
Rideg Béla – Test és mulandóság Petrőczy Kata Szidónia költészetében
2018-05-01T14:21:09+02:00
2018-05-01T14:21:09+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;">Előadásom témája az „első” magyar költőnő, Petrőczy Kata Szidónia költészetében megjelenő testreprezentációk feltárása, bemutatása. Előadásom tárgyát egyszerre helyezem történeti, valamint elméleti perspektívába, ugyanis Petrőczy Kata Szidónia költészete kapcsán mindkét megközelítésnek fontos szerepe van. Petrőczy Kata Szidónia azon kevés barokk költőnőnk közé tartozik, akiről fennmaradt hiteles portré, így a versdarabokban megjelenő test-reprezentációk mellé szeretném e festményt állítani, vizsgálni. A költőnőről készült portré, valamint a versek is a test és az idő (mulandóság) kettős síkjában értelmezhetők. Petrőczy Kata Szidónia egyszerre művelt világi és vallásos lírát, s mindkettőben megjelenik a test: a világi versekben a test sokszor a saját mulandó testének kontextusában értelmezhető, míg verses imái Jézus testét jelenítik meg. A kétfajta test-reprezentációt összeköti a fájdalom, az elmúlás, valamint a szenvedés motívuma. Előadásomban tehát hiteles képet szeretnék nyújtani a Petrőczy Kata Szidónia művészetében megjelenő testről, valamint reflektálni arra, hogy magyarországi viszonylatban ő az első olyan költőnő, aki a testet lírai témává teszi meg.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Frideg_bela_test_es_mulandosag_petroczy_kata_szidonia_kolteszeteben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Frideg_bela_test_es_mulandosag_petroczy_kata_szidonia_kolteszeteben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Frideg_bela_test_es_mulandosag_petroczy_kata_szidonia_kolteszeteben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Rideg Béla – Test és mulandóság Petrőczy Kata Szidónia költészetében"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/rideg_bela_test_es_mulandosag_petroczy_kata_szidonia_kolteszeteben#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882870" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
irodalom
egyetem
művészet
esztétika
bölcsészettudomány
VIII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/hilbert_anette_egyensulytalansag_a_propos_a_tancfilm
Hilbert Anette – Egyensúlytalanság (a propos: a táncfilm)
2018-05-01T14:18:27+02:00
2018-05-01T14:18:27+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="font-weight: 400; text-align: justify;">A táncfilm absztrakt (mert fragmentált) formában tárja elénk a testet, a mozgást, a mozdulatokat. A tér is részletekből épül fel, mégis – a film- és az észlelés természetéből adódóan – egésznek, “kereknek” érzékeljük. Talán túlságosan is annak. A táncfilm nézője nem részesülhet a személyes érintkezés varázsában. Vagy mégis? Szükségképpen elveszik valami lényegi a színpadi térben érzékelhető táncoló test(ek) varázsából, netán éppen valamiféle sajátos új megközelítéssel telítődik a filmanyag? Miképpen manifesztálódik az érzékiség a táncfilmben? Vajon érzékeink (testünk) vagy intellektusunk segít hozzá inkább a megértéshez? A kortárs tánc nem elsősorban a szép mozdulatok és valószínűtlenül artisztikus pózok bravúros előadását jelenti, hanem egyfajta nonverbális nyelvet, melynek jelkészlete ott van a mindennapokban is. A táncfilm meséje sajátos, nem narratív, érdekesen kuszálja össze a mű-alkotó(k)- és befogadók elméletben elválaszthatónak tűnő háromszögét is. Az egyensúlyért és a gravitációval nem csak a táncos és a filmes küzd meg, hanem a mű és a befogadó is – egymással, egymásért. Az előadás egy rövidfilm (Julie Gautier <em>Ama</em>) és egy filmrészlet (Wim Wenders <em>Pina</em>) segítségével próbálja bemutatni azt a sokfelé ágazó kérdéshorizontot, amelyet a táncfilmről való gondolkodás nyit meg.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fhilbert_anette_egyensulytalansag_a_propos_a_tancfilm%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fhilbert_anette_egyensulytalansag_a_propos_a_tancfilm%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fhilbert_anette_egyensulytalansag_a_propos_a_tancfilm%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hilbert Anette – Egyensúlytalanság (a propos: a táncfilm)"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/hilbert_anette_egyensulytalansag_a_propos_a_tancfilm#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882866" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
egyetem
művészet
esztétika
bölcsészettudomány
VIII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/gyarfas_orsolya_das_ist_kein_mann_az_operai_nadragszerep_problematikaja
Gyárfás Orsolya – „Das ist kein Mann!”: Az operai nadrágszerep problematikája
2018-05-01T14:16:15+02:00
2018-05-01T14:16:15+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;">Az előadói test az operában betöltött szerepe és az előadói test mint problémák forrása kapcsán az egyik legkézenfekvőbb téma számomra a nadrágszerepek mint a nemi és szexuális kétértelműség terének tárgyalása. Az előadás első felében szeretném röviden bemutatni a nadrágszerepek helyét az operairodalomban, felvázolva változó pozícióikat és jellemzőiket a különböző korszakokban, a barokktól kezdve Rossini hősszerepein át Richard Strauss az utolsó jelentős nadrágszerepeket magába foglaló munkásságáig. Az előadás második felében pedig Strauss operáinál maradva a <em>Rózsalovag</em> és Octavian szerepének példáján szeretném tárgyalni a <em>travesti</em> szerepekkel felmerülő problémákat, melyeket határozottan ki is emel az opera kendőzetlen erotikája, valamint a cselekmény folyamán végbemenő többszörös nemi szerepcsere. Mikor és mennyire hajlandó a néző elfogadni a női énekes által alakított férfi szerep színpadi illúzióját, és mikor válik az problematikussá? Hogyan értelmeződik az előadók és a közönség részéről a nem és szexualitás kérdése, mikor az elvileg férfi-női párost két nő alakítja? Milyen változások figyelhetőek meg egy opera színpadra állításának történetében a <em>travesti</em> szereplő nemisége és szexualitása kezelésében?</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fgyarfas_orsolya_das_ist_kein_mann_az_operai_nadragszerep_problematikaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fgyarfas_orsolya_das_ist_kein_mann_az_operai_nadragszerep_problematikaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fgyarfas_orsolya_das_ist_kein_mann_az_operai_nadragszerep_problematikaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Gyárfás Orsolya – „Das ist kein Mann!”: Az operai nadrágszerep problematikája"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/gyarfas_orsolya_das_ist_kein_mann_az_operai_nadragszerep_problematikaja#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882854" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
egyetem
művészet
esztétika
bölcsészettudomány
VIII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/kintli_borbala_a_figuralis_abrazolas_mint_filozofiai_modszer
Kintli Borbála – A figurális ábrázolás mint filozófiai módszer
2018-05-01T14:11:44+02:00
2018-05-01T14:11:44+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;">Deleuze Bacon festészetét a figurális fogalmával határozza meg. A figurális a figuratív és absztrakt ábrázolásmóddal szemben olyan harmadik útként jelenik meg, amely úgy képes egyidejűleg magába olvasztani a másik kettő sajátosságait, hogy végül egy azokat felülíró alternatívaként jelenik meg. Ennek következtében a figurális nem a figurativitás és absztrakció közti áthidalhatatlannak tűnő szakadék megszüntetését célozza, hanem olyan perspektívát teremt, amelyből tekintve végül a másik kettő kerül egy szintre. A figurális nézőpontjából az absztrakció nem jelent többet, mint a figurativitást.</p>
<p style="text-align: justify;">Előadásomban a deleuze-i figurális elemzésén keresztül arra mutatok rá, hogy annak jelentősége túlnyúlik a baconi festészeten. Tágabb értelemben, Deleuze filozófiai módszerét közelíthetjük meg felőle, melynek jellegére egy utalást a filozófiai kollázs fogalmában kapunk a <em>Différence et répétition</em> előszavában. Az 1968-as műben Deleuze a szimulakrumok időszakaként meghatározott kora ontológiájának kidolgozására vállalkozik. A deleuze‑i mű azonban jóval több, mintsem elméleti leírása a szimulakrum korszakának, egyidejűleg számvetés a filozófia korlátaival. Deleuze így arra is megkísérel választ adni, miként létezhet filozófiai mű az „önmagában vett különbség” (<em>différence en elle-même</em>) és az „önmagáért való ismétlés” (<em>répétition pour elle-même</em>) struktúrájában, ezáltal a mű a gondolkodás radikális megújítását, a filozofálás módjának megváltozását is feltételezi.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fkintli_borbala_a_figuralis_abrazolas_mint_filozofiai_modszer%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fkintli_borbala_a_figuralis_abrazolas_mint_filozofiai_modszer%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fkintli_borbala_a_figuralis_abrazolas_mint_filozofiai_modszer%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kintli Borbála – A figurális ábrázolás mint filozófiai módszer"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/kintli_borbala_a_figuralis_abrazolas_mint_filozofiai_modszer#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882844" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
irodalom
egyetem
filozófia
művészet
esztétika
bölcsészettudomány
VIII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/kutor_andras_a_testi_let_megjelenitese_misima_jukio_muveiben
Kutor András A testi lét megjelenítése Misima Jukio műveiben
2018-05-01T14:09:29+02:00
2018-05-01T14:09:29+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;"><span>Misima Jukio kétségkívül Japán egyik legjelentősebb huszadik századi írója volt. Kevés befogadhatóbb és befogadhatatlanabb jelenség létezett nála japán nyelven. Ugyanis művei a szokatlanul nagy gondolati-nyelvi explicitásuk ellenére valahogyan mindig rejtélyesek maradnak, nehezen megoldható és kényelmetlen bölcseleti kérdésekre ráfuttatván a befogadót a konkrét történéseik unalmasan erőszakos síkjáról. Írásai kommersz karaktere ellenére azért lehetetlen a filozofikus giccs legnagyobb alakjának nyilvánítani, és szándékosan hatásvadász szerzőként leírni, mivel művei gondolatvilága terén monomániásan következetes szerző volt, voltaképpen minden művében egyazon metafizikai monománia újabb és újabb konkrét illusztrációját gyártotta le. Életműve a test problémája köré szerveződik, a testi lét meglehetősen sajátos értelmezése alkotja írásai lényegét. Hősei a testiségükkel egy a tudatiságukhoz képest externális világban élnek benne, melyhez a mostohagyermek utálatával viszonyulnak. Azonban cselekvéseiket és az általuk elszenvedett akciókat ezen világ a tudatiságra és a benne élő szubjektumokra és érzéseikre nem hallgató, tekintettel nem lévő kegyetlen közönye szabja meg. Szövegei működésmódja nagyban hasonlatos a bennük tárgyalt jelenséghez, ugyanis hatalmas objektív struktúrákat mozgatván narratívumaiban valahogyan mindig megvonja az intentio auctorist, miképpen a bennük szereplő szubjektumok intentioinak a megvonásából származik írásai démonikus és zseniálisan diabolikus hatásmechanizmusa. A legnagyobb kérdés az, hogy Misima sajátos koncepciója, látomása megalkotása során hol követett el hibát.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fkutor_andras_a_testi_let_megjelenitese_misima_jukio_muveiben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fkutor_andras_a_testi_let_megjelenitese_misima_jukio_muveiben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fkutor_andras_a_testi_let_megjelenitese_misima_jukio_muveiben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kutor András A testi lét megjelenítése Misima Jukio műveiben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/kutor_andras_a_testi_let_megjelenitese_misima_jukio_muveiben#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882838" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
irodalom
egyetem
filozófia
művészet
esztétika
bölcsészettudomány
VIII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/bagdi_sara_testek_tere_a_linearis_perspektiva_19_szazadi_kritikai_fokuszban_adolf_hildebrand
Bagdi Sára – Testek tere A lineáris perspektíva 19. századi kritikái, fókuszban: Adolf Hildebrand
2018-05-01T14:04:47+02:00
2018-05-01T14:04:47+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;">A <em>Das Problem der Form in der bildenden Kunst</em> (1893) a századforduló szobrásztechnikai és művészetelméleti bestsellere volt. Az előadásban ennek a könyvnek egyetlen aspektusára koncentrálok; a benne megfogalmazott perspektíva kritikára. Hildebrand a perspektívatan ellenében fogalmazta meg az optikus és haptikus (taktilis) látás kettős rendszerét. A távoli (optikus) nézet érzékelése párhuzamos, mozdulatlan szempárt feltételez és egyetlen síkba<br />visszahúzódó képet ad Hildebrand szerint, vagyis csak a közelnézetben jelennek meg a tárgyak igazán háromdimenziós, plasztikus formákként. Más szavakkal, a közelnézet (haptikus nézet) és a távoli nézet között nem a látószög tesz különbséget, ahogy azt a perspektíva ajánlja, a szem aktivitása a felelős egy tárgy közeli és távoli képének különbségéért, és a tér azáltal mutatkozik meg, hogy az alak domborúságát a mozgó szem detektálni képes. A forma problémájában tehát átkerül a hangsúly a mélység matematikai logikát követő megismeréséről a tér kinetikus tapasztalatára, de a taktilis térjelölés önmagában nem írja felül a karteziánus modelleket, hiszen a binokuláris látással és a szemmozgás téralakító szerepével Descartes is számol, ezért előadásomban amellett fogok<br />érvelni, hogy Hildebrand husserli (és brentanoi) értelemben vett intencionális viszonyt feltételez a látó szubjektum és a világ dolgai között, és A forma problémája ezért állítható dialektikus viszonyba a karteziánus perspektivizmussal.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fbagdi_sara_testek_tere_a_linearis_perspektiva_19_szazadi_kritikai_fokuszban_adolf_hildebrand%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fbagdi_sara_testek_tere_a_linearis_perspektiva_19_szazadi_kritikai_fokuszban_adolf_hildebrand%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fbagdi_sara_testek_tere_a_linearis_perspektiva_19_szazadi_kritikai_fokuszban_adolf_hildebrand%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Bagdi Sára – Testek tere A lineáris perspektíva 19. századi kritikái, fókuszban: Adolf Hildebrand"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/bagdi_sara_testek_tere_a_linearis_perspektiva_19_szazadi_kritikai_fokuszban_adolf_hildebrand#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882824" border="0" /></a><br /></p>
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/budai_csilla_toredezett_testkep_es_alakulo_identitas_sigmond_istvan_varjuszerenad_cimu_regenyeben
Budai Csilla – Töredezett testkép és alakuló identitás Sigmond István Varjúszerenád című regényében
2018-05-01T13:59:56+02:00
2018-05-01T13:59:56+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;">Előadásomban Sigmond István 2006-ban megjelent <em>Varjúszerenád</em> című regényét teszem vizsgálat tárgyává fókuszba helyezve az egyes szám első személyű női elbeszélői hang önnön testéhez való viszonyát, illetve a testkép identitásra gyakorolt hatását. A szöveg két idősíkon is reflektál az elbeszélői identitás kialakulásának legfontosabb eseményeire: megjelenik a szárazságtól sújtott faluban élő gyereklány testi szenvedéseire és első szerelmi kapcsolatára való visszaemlékezés illetve ezzel párhuzamosan az elbeszélő immár férjhez adott fiatal nő rendszeres férj általi erőszaktevéstől terhes, börtönszerű rabságban töltött mindennapjaiba kaphatunk betekintést.</p>
<p style="text-align: justify;">Gyermekkorból a felnőttkorba való átlépés fokozatait bemutató szöveg kapcsán ki fogom emelni a testhez kapcsolódó traumatikus tapasztalatok megjelenését és az identitásalakulásra kifejtett hatásait, majd rátérek a szöveg számos pontján megjelenő, a testkép kialakításában elengedhetetlen szerepet játszó tükör motívum tárgyalására, amelynek során kitérek a tükör által közvetített test-tapasztalat töredékes és külsővé tett jellegének szerepére is.</p>
<h5>(A kutatást az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programja támogatja.)</h5>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fbudai_csilla_toredezett_testkep_es_alakulo_identitas_sigmond_istvan_varjuszerenad_cimu_regenyeben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fbudai_csilla_toredezett_testkep_es_alakulo_identitas_sigmond_istvan_varjuszerenad_cimu_regenyeben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fbudai_csilla_toredezett_testkep_es_alakulo_identitas_sigmond_istvan_varjuszerenad_cimu_regenyeben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Budai Csilla – Töredezett testkép és alakuló identitás Sigmond István Varjúszerenád című regényében"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/budai_csilla_toredezett_testkep_es_alakulo_identitas_sigmond_istvan_varjuszerenad_cimu_regenyeben#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882814" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
irodalom
egyetem
művészet
esztétika
bölcsészettudomány
VIII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/laszlo_laura_kihagyhatoak-e_a_kozepso_versszakok_vita_a_muvek_szerves_egysegerol
László Laura – Kihagyhatóak-e a középső versszakok? Vita a művek „szerves egységéről”
2018-05-01T13:56:51+02:00
2018-05-01T13:56:51+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;">A műalkotások „szerves egységének” [organic unity] közismert problémája az Új Kritika nyomán a 20. század derekán ismét népszerűvé vált az angolszász irodalomkritikai diskurzusban. Mit jelent az egység? Mi teszi a művet „szervessé”, van-e olyan „fokozat”, ahol már nem beszélhetünk „koherenciáról”, s e kérdéses pont meghatározható-e egyáltalán? A szervesség kritériuma, melyre többnyire Platón <em>Phaidrosz</em>a (264c) és Arisztotelész <em>Poétiká</em>ja alapján utalnak vissza rendre a kritikusok, gyakorta túlontúl szigorúan vett „szabályesztétikát” implikál, hangsúlyozva, hogy bármely rész elvétele a mű (mint szerves egész) teljes összeomlásához vezetne. A másik póluson azonban olyan érvekkel találkozni, miszerint a műből akár el is hagyhatóak bizonyos részek, vagyis az ún. „töltelékszavak”, ameddig a relevánsabb szerkezeti „tartóelemek” (pl. kezdet és vég) a helyükön állnak, azaz a mű „adekvát” vagy esszenciális, valamint „inadekvát” részekre bontható. Az előadás ez utóbbi, már Luigi Pareyson <em>Esteticá-</em>ja által is érintett provokatív álláspontot vizsgálja meg egy 1960-as évekbeli vitán keresztül, melyet Catherine Lord, a Syracusa Egyetem professzora generált, s mely diskurzusban többek mellett P. Hutchings, G. N. G. Orsini, Kenneth M. Stapp, Harold Osborne vett részt főként a <em>The Journal of Aesthetics and Art Criticism</em> hasábjain. S minthogy az egység kérdését nem lehet művészeti ágak, vagy műfajok feletti fogalomként kezelni, az előadás egy, a viták által is érintett művet, az amerikai Robert Frost „Stopping By Woods on a Snowy Evening” (1923) című költeményét is elemezni kívánja.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Flaszlo_laura_kihagyhatoak-e_a_kozepso_versszakok_vita_a_muvek_szerves_egysegerol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Flaszlo_laura_kihagyhatoak-e_a_kozepso_versszakok_vita_a_muvek_szerves_egysegerol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Flaszlo_laura_kihagyhatoak-e_a_kozepso_versszakok_vita_a_muvek_szerves_egysegerol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=László Laura – Kihagyhatóak-e a középső versszakok? Vita a művek „szerves egységéről”"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/laszlo_laura_kihagyhatoak-e_a_kozepso_versszakok_vita_a_muvek_szerves_egysegerol#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882808" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
irodalom
egyetem
művészet
esztétika
bölcsészettudomány
VIII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/koszeghy_laszlo_siras_es_nevetes_diderot_erzekenysegfogalma
Kőszeghy László – Sírás és nevetés. Diderot érzékenységfogalma
2018-05-01T13:53:48+02:00
2018-05-01T13:53:48+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;">Denis Diderot az érzékenység fogalma körül kialakult interdiszciplináris vita meghatározó szerzője: művei jól mutatják az különböző diskurzusok érzékenységfogalmainak összefonódását. Diderot, aki egyszerre természetfilozófus és író, épít az érzékenység fiziológiai, orvosi diskurzusára (Haller, Bordeu), valamint a fogalom irodalmi alkalmazására (Richardson). Az érzékenység testi (reagálóképesség, az anyag külső stimulusra való reaktivitása) és morális (empátia, a másik szenvedésekor érzett fájdalom) konnotációi tehát nem különülnek el élesen.</p>
<p style="text-align: justify;">Diderot-nak az érzékenységgel kapcsolatos esztétikai és művészetelméleti megjegyzései az adott reprezentáció kiváltotta testi reakciót – a nevetést vagy a sírást – állítják középpontba. Előadásomban arra keresem a választ, mit vár el Diderot a művészetkritikustól – hogyan egyeztethető össze a morális, illetve politikai érzékenység és a műalkotás formájának elemzése? Egyértelmű válasz helyett a diderot-i érzékenységfogalomhoz társuló kétértelműségeket kívánom bemutatni. A <em>Richardson dicséreté</em>nek elbeszélője még forró könnyeket követel a megfelelő befogadótól, a <em>Színészparadoxon</em>ban és a <em>D’Alembert álmá</em>ban Diderot azonban már az önuralmat és a pontos megfigyelőképességet jelöli meg mint a művész és a kritikus alapvető tulajdonságait. A művészetre adott reakció Diderot-nál fiziológiai kérdés; <em>Az apáca</em> című művében bemutatja, mekkora hatással vannak a társadalmi intézmények testünkre és így érzékenységünkre. Különösen érdekesek a Diderot-művek azon szöveghelyei, amelyek humor tárgyává teszik az érzékenységet, rámutatva ezzel a nevetséges és a megindító közötti gyakran elmosódó határra.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fkoszeghy_laszlo_siras_es_nevetes_diderot_erzekenysegfogalma%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fkoszeghy_laszlo_siras_es_nevetes_diderot_erzekenysegfogalma%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fkoszeghy_laszlo_siras_es_nevetes_diderot_erzekenysegfogalma%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kőszeghy László – Sírás és nevetés. Diderot érzékenységfogalma"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/koszeghy_laszlo_siras_es_nevetes_diderot_erzekenysegfogalma#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882806" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
irodalom
egyetem
filozófia
művészet
esztétika
bölcsészettudomány
VIII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/csanadi-bognar_szilvia_visszanyerni_a_szerzo_testet
Csanádi-Bognár Szilvia ̶ Visszanyerni a szerző testét
2018-05-01T13:49:21+02:00
2018-05-01T13:49:21+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Péterfy Gergely<em> A kitömött barbár</em> című regénye több szempontból elemezhető a test hívószó kapcsán. Ebben a rövid előadásban a szöveg és a test azonosításának kultusztörténeti szerepére helyezném a hangsúlyt. Kazinczy emléke két motívum révén testesül meg a könyvben: egy, a műveiből és az ereklyéiből épített oltár; illetve fekete barátja, Angelo Soliman kitömött bőre révén, valamint ̶ végső soron ̶ a regény folytonos testre irányuló figyelme által. A szöveg és a test egybejátszását számos utalás támogatja. Péterfy ezzel nem csak demonstrálja a szereplői korában elfogadott klasszikus testkánon oppozícióját, de túl is lép azon, mintegy a szerző értelmezésének revíziójaként. A feszültséggel telt nyelv-test összefüggés felépítésével egy fiktív testtörténetet hoz létre, melynek főszereplője nem létezhet nyelvi produktumok nélkül, és amelyben a test minden körülmények között jelentést hordoz, a szövegek felett pedig úgy ítélnek, mint tettek felett. A nyelvújítás nyelvi épületbe vetett hite azonban éppen a test elbeszélésébe látszik belerendülni, mert az ízlés nevében vagy tabukat állít, és nem mondja, vagy a tabukat átlépve részt vesz maga is a hatalom játékaiban. A feledésbe hulló személyiség ehhez hasonlóan áll a kultusz és a kultúra emlékezéstechnikai gyakorlatainak ellentétei, a tartósítás tárgyiasító eredménye és az emlékezet értelmezésben alakuló formái között.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fcsanadi-bognar_szilvia_visszanyerni_a_szerzo_testet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fcsanadi-bognar_szilvia_visszanyerni_a_szerzo_testet%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fcsanadi-bognar_szilvia_visszanyerni_a_szerzo_testet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Csanádi-Bognár Szilvia ̶ Visszanyerni a szerző testét"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/csanadi-bognar_szilvia_visszanyerni_a_szerzo_testet#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882800" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
irodalom
egyetem
filozófia
művészet
esztétika
bölcsészettudomány
VIII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/szabo_annamaria_francesco_del_cossa_angyali_udvozlete_testiseg_a_csiga_tekinteten_keresztul
Szabó Annamária – Francesco del Cossa Angyali üdvözlete: testiség a csiga tekintetén keresztül?
2018-05-01T13:46:31+02:00
2018-05-01T13:46:31+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;">A reneszánsz festészetben a rendtapasztalat és az elemek összehangoltsága érvényesül. Gadamerrel szólva: így stimmel, mert nem lehet másképp. Erwin Panofsky a perspektíván át mutatta meg a reneszánsz ember világképét, míg Micheal Baxandall társadalmi történettudomány felől fedte fel a kor vizuális látását és befogadását. Francesco del Cossa <em>Angyali üdvözlet</em> című képe nem hagyta nyugodni Daniel Arasse-t. Miért vonul egy csiga a kép előterében? Amint észrevesszük, eltereli a figyelmet Szűz Máriáról és Gábriel angyalról. Gadameri elidőzésében Arasse többször neki fut ennek a talánynak. Az ikonográfiától indulva, a perspektíván keresztül egy metaforikus (szabad kőműves) gondolatot ékel közbe, majd beleütközik a szeme a megoldásba: az egyházi hármas szabály kibővítésébe, a későbbi kint és bent határvonalba. Előadásomban Arasse interpretációs kísérleteinek ismertetésén és kiegészítésén túl megpróbálok egy negyedik, testi dimenzióból is olvasni Cossa festményét. Milyen nyomokat rejtenek a testek egymás, a kép és a befogadó viszonylatában? Hogyan adnak a testek helyet létezésüknek?</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fszabo_annamaria_francesco_del_cossa_angyali_udvozlete_testiseg_a_csiga_tekinteten_keresztul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fszabo_annamaria_francesco_del_cossa_angyali_udvozlete_testiseg_a_csiga_tekinteten_keresztul%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fszabo_annamaria_francesco_del_cossa_angyali_udvozlete_testiseg_a_csiga_tekinteten_keresztul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szabó Annamária – Francesco del Cossa Angyali üdvözlete: testiség a csiga tekintetén keresztül?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/szabo_annamaria_francesco_del_cossa_angyali_udvozlete_testiseg_a_csiga_tekinteten_keresztul#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882788" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
egyetem
filozófia
művészet
esztétika
bölcsészettudomány
VIII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/konyu_arpad_a_test_leepulese_a_magyar_pusztaban_a_magyar_nemzeti_filmalap_easternjeinek_testkepe
Könyü Árpád – A test leépülése a magyar pusztában – A Magyar Nemzeti Filmalap easternjeinek testképe
2018-05-01T13:40:48+02:00
2018-05-01T13:40:48+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;">A test leépülésének naturalista bemutatása és formanyelvi eszközzé emelése még soha nem volt annyira erős a magyar filmtörténetben, mint a Filmalap filmjeiben. Hazánkban a modernizmus kifulladása utáni késő hetvenes évek útkeresésének egyik iránya a kelet európai western volt. Szomjas György easternjeinek megkínzott útonállói és Jancsó Miklós paraboláinak mezítelenre vetkőztetett asszonyai már hatásosan használták mondandójuk nyomatékosításához a naturális – vagy éppen stilizált – test emocionális látványát. Azonban Szomjas betyártörténetei inkább voltak érdekes kitérők, mintsem olyan sikerült alkotások, melyek releváns hatást gyakoroltak volna valamely megkerülhetetlen irányzatra. Jancsó vadnyugati miliőt idéző munkái pedig túl originálisak voltak a másolásukhoz. Mégis a Magyar Nemzeti Filmalap 2011-es megalapítása után kis idővel a szervezetileg támogatott műfaji sokszínűségben látványosan megjelentek a western elemeket használó alkotások. Ezek a neowesternek, bár kosztümös látványosságaikat levetették és kortárs közegbe helyezték szüzséiket, markáns kelet-európai, balkáni atmoszférájuk okán kategorizálhatók az easternek hagyományát tovább vivő neoeasternekként. A 2014 után készült nagyjátékfilmek közül a leglátványosabban az alábbi filmek viselik a neoeasternek jegyeit: Hajdú Szabolcs:<em> Délibáb</em> 2014, Miklauzic Bence: <em>Parkoló</em> 2014, Gigor Attila: <em>Kút</em> 2016, Kostyál Márk: <em>Kojot</em> 2017. Ezen szerzői easternek hasonlatosan használják testképeiket és hasonlatos világképeket is mutatnak. Így előadásomban azt kívánom elemezni, hogy az említett filmek rendezői miként emelik primer látványelemmé szereplőik testét és ebből hogyan konstruálják meg társadalmi látleleteiket. Amennyiben a négy film nem csak a felszínén, de mélyrétegeiben is egyezéseket mutat, a vizsgálatba bevonom a Filmalap eltérő műfajú de erős testiséggel, testelképzeléssel dolgozó műveit (például: <em>Salul fia</em>,<em> Testről és lélekről)</em>. Így kiderülhet, hogy a magyar mozivásznakon egyre többet megjelenő „nyári napokon véresre püfölt arcok” vajon a műfajisággal az exploition – hatásvadász, zsigeri – jegyeket akarva-akaratlanul a projektekre testáló gyártási konjuktúra szimptómái vagy midcult szerzők korhangulatának kivetülései.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fkonyu_arpad_a_test_leepulese_a_magyar_pusztaban_a_magyar_nemzeti_filmalap_easternjeinek_testkepe%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fkonyu_arpad_a_test_leepulese_a_magyar_pusztaban_a_magyar_nemzeti_filmalap_easternjeinek_testkepe%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fkonyu_arpad_a_test_leepulese_a_magyar_pusztaban_a_magyar_nemzeti_filmalap_easternjeinek_testkepe%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Könyü Árpád – A test leépülése a magyar pusztában – A Magyar Nemzeti Filmalap easternjeinek testképe"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/konyu_arpad_a_test_leepulese_a_magyar_pusztaban_a_magyar_nemzeti_filmalap_easternjeinek_testkepe#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882780" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
egyetem
filozófia
művészet
esztétika
bölcsészettudomány
VIII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/gaal_veronika_testek_a_lathatosag_periferiajarol
Gaál Veronika – Testek a láthatóság perifériájáról
2018-05-01T13:35:15+02:00
2018-05-01T13:35:15+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;">Elemzésemben a Jerome Bel <em>Gala</em> c. előadásában megjelenő testeket szeretném vizsgálni. Jerome Bel a legkülönfélébb emberekkel, és jelen esetben számunkra még lényegesebb, hogy a legkülönfélébb testekkel dolgozik, és teszi ezt szándékosan, egy produkcióba sűrítve. Azokat a befogadók számára természetessé vált testképpel kapcsolatos elváráshorizontokat forgatja fel, amelyekkel a színházba érkezünk. A reklámok, filmcsillagok, bálványok világában a láthatóság perifériájára szoruló testeket helyezi a középpontba, arra a színpadra, ahová alapesetben csak az ideális testek kiemelése céljából kontrasztként, ellenpontként kerülhetnének. Jerome Bel számos irányból közelíti meg a testi másság kérdését, amelyet nem egy normától való eltérésként képzel el, hanem relativitásként, egy olyan rendszerben, ahol vagy mindenki más, vagy mindenki azonos. A különböző kultúrákat, identitásokat, életkorokat, nemzetiségeket, esztétikai minőségeket, előadó művészeteket képviselő testek jelekként állnak a színpadon, erőteljes materialitásukban és mégis önmagukon túlmutatva. Előadásomban azt szeretném kibontani, hogy milyen kontextusban jelennek meg a különböző testek, mi a szerepük a színpadon, mennyiben szimbolikusak, milyen elváráshorizontokat feszegetnek, és miért nevezhetjük politikusnak Jerome Bel előadását.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fgaal_veronika_testek_a_lathatosag_periferiajarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fgaal_veronika_testek_a_lathatosag_periferiajarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F05%2F01%2Fgaal_veronika_testek_a_lathatosag_periferiajarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Gaál Veronika – Testek a láthatóság perifériájáról"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/05/01/gaal_veronika_testek_a_lathatosag_periferiajarol#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13882768" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
irodalom
egyetem
filozófia
esztétika
bölcsészettudomány
VIII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2018/03/10/viii_emv_test_es_muveszet_felhivas
VIII. EMV – Test és művészet – Felhívás
2018-03-10T23:14:31+01:00
2018-03-10T23:14:31+01:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;"><strong>Időpont:</strong> 2018. május 11. (péntek, Pázmány-nap)</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Helyszín:</strong> ELTE BTK Főépület, Kovács Máté terem (fszt. 34.)</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Védnökség:</strong> Dr. Bacsó Béla DSc doktori programvezető, egyetemi tanár</p>
<p style="text-align: justify;"> Dr. Somlyó Bálint tanszékvezető, habil. egyetemi docens</p>
<p style="text-align: justify;"><em>„A test a leleplezett, darabokra zúzott bizonyosság. Semmi sem ismerősebb, semmi sem idegenebb nála a mi világunkban.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">[Jean-Luc Nancy: <em>Corpus.</em> Ford. Seregi Tamás. Bp., Kijárat, 2013. 8. o.]</p>
<p style="text-align: justify;">Az ELTE BTK Esztétika Tanszékének hallgatói konferenciája nyolcadik alkalommal jelentkezik, s ezúttal a <strong>test </strong>művészeti, esztétikai kérdéseit ajánlja a <strong>doktori, mester- és alapképzésben </strong>résztvevők figyelmébe.</p>
<p style="text-align: justify;">Test. A legsemlegesebbnek tűnő fogalmaink egyike, mégsem telhet el nap anélkül, hogy egy elméletíró ne kritizálna, ne írna át, ne forgatna fel valami régit és meghaladandót a testre hivatkozva. Beszélhetünk-e „testi fordulatról” a 20. század második felétől? Vagy akár több testi fordulat is van? Elsődlegessé vált-e a gyakorlat, a részvétel, az aktivizmus, a performansz az intellektuális „szemlélődéssel” szemben? Teoretikus aktus-e a (körbe-)járás? Releváns-e még egyáltalán a test és az elme dualizmusa? Elfogadható-e egy, a késői Husserl, illetve Merleau-Ponty munkásságából kibontakozó eredendő testtapasztalatra alapozó megközelítés? Mennyiben jelent alternatívát, ha a testet Foucault nyomán hatalmi diskurzusok konstrukciójaként értjük?</p>
<p style="text-align: justify;">Úgy tűnik, mintha ma már mindennek lenne teste, vegyük azt konkrét vagy éppen absztrakt értelemben. Ám kérdés, hogy megragadhatóak-e még a műalkotások pl. az organikusság és más testi metaforák révén. Vagy éppen a dezorganizáció (Artaud-féle szervek nélküli test, szörnyek, kiborgok) erősödne fel a poszt-, illetve transzhumánizmusnak köszönhetően? Ábrázolható-e még a nő/a férfi a genderelméletek fényében, nem gyanús-e a harmónia, a szépség? Létezik-e még a természetes és a mesterséges, mikor válik valami idegen testté? Miként szembesítik a művészetek a befogadókat saját testi meghatározottságukkal?</p>
<p style="text-align: justify;">A horizont természetesen a jelentkezők kutatásainak megfelelően szélesíthető, az irányok kreatívan megválaszthatóak. A 150-200 szavas absztraktokban elemző, kritikai megközelítéseket várunk, a 15 perces előadások lehetnek elméleti, történeti jellegűek, s természetesen konkrét műelemzések is.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az absztraktok beküldési határideje:</strong> <strong>2018. április 22. (vasárnap)</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Kapcsolat: </strong><strong>emv.konferencia@gmail.com</strong></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F03%2F10%2Fviii_emv_test_es_muveszet_felhivas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F03%2F10%2Fviii_emv_test_es_muveszet_felhivas%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2018%2F03%2F10%2Fviii_emv_test_es_muveszet_felhivas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=VIII. EMV – Test és művészet – Felhívás"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2018/03/10/viii_emv_test_es_muveszet_felhivas#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/13730000" border="0" /></a><br /></p>
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2017/05/03/vii_emv_program_202
VII. EMV – PROGRAM
2017-05-03T12:27:51+02:00
2017-05-03T12:27:51+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p><strong>IDŐPONT:</strong> 2017. május 5. (péntek)</p>
<p><strong>HELYSZÍN:</strong> ELTE BTK Főépület, földszint 11. (1088 Budapest Múzeum krt. 6-8.)</p>
<p><strong>Védnökség:</strong> Dr. Somlyó Bálint tanszékvezető habil. egyetemi docens <strong><em>– </em></strong>Dr. Bacsó Béla egyetemi tanár</p>
<p>-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------</p>
<h2><strong><a href="https://www.facebook.com/events/574393412769743/" target="_blank">A művészet ideje</a></strong></h2>
<p> </p>
<p>9.00 Köszöntő</p>
<p><strong>9.10 - 10.00 Dr. Seregi Tamás: <em>A művészet ideje</em></strong></p>
<p><strong>Időelméletek</strong></p>
<p>10.00 - 10.20 Kintli Borbála: <em>Elmosolyodik-e Mona Lisa?</em></p>
<p>10.20 - 10.40 Takács Dániel: <em>Megjegyzések a fenséges posztmodern elméleteivel kapcsolatban</em></p>
<p><strong>szünet</strong></p>
<p>11.00 - 11.20 Kondor Péter János: <em>A befogadás időbeliségének hozzáférhetősége mint módszertani és</em></p>
<p><em> hermeneutikai gond</em></p>
<p><strong>Installált idő</strong></p>
<p>11.20 - 11.40 Bakk Ágnes Karolina: <em>„Időrojtolódások”. </em><em>A mixed-reality előadások időhasználata</em></p>
<p>11.40 - 12.00 Konkoly Ágnes: <em>Ugrás a semmibe. Az idő egy posztkonceptuális megközelítése</em></p>
<p><strong>SZÜNET</strong></p>
<p><strong>13.30 - 14.20 Dr. Pintér Tibor: <em>Zene és idő – 43 perc 4 perc 33 másodpercről</em></strong></p>
<p><strong>Vizuális idő</strong></p>
<p>14.20 - 14.40 Pósa Fanni: <em>Vizualitás és terrorizmus – egy ikon (re)kontextualizálása a 9/11 példáján keresztül</em></p>
<p>14.40 - 15.00 Horváth Márk–Lovász Ádám: <em>Felbomló fényképek, halott hagyatékok: A posztumusz</em></p>
<p><em> megőrzés hantológiája</em></p>
<p><strong>szünet</strong></p>
<p>15.20 - 15.40 Szabó Annamária: <em>Manet festészete – Az önmagukban születő képek</em></p>
<p><strong>Irodalmi idő</strong></p>
<p>15.40 - 16.00 Császár Andrea Mária: <em>Műalkotás és idő kapcsolata Hannah Arendt életrajzírásában</em></p>
<p>16.00 - 16.20 Magyary Anna: <em>„Filius ante patrem” – Mitikus és ritmikus időstruktúrák Nádas Péter</em></p>
<p><em> ekphrasisában</em></p>
<p>16.20 - 16.40 Horváth Péter: <em>Élményszenzualizmus és történetiség</em></p>
<p><strong>Zárszó</strong><strong> </strong></p>
<p> </p>
<h2><strong><a href="https://www.facebook.com/events/1763121857332955/" target="_blank">FILOZÓFIA ÉJSZAKÁJA /Film és filozófia/</a></strong></h2>
<p><strong>19.00 – 0.00 / </strong>ELTE BTK Főépület, Kovács Máté terem (fszt. 34)</p>
<p><strong>Nyitóelőadás:</strong></p>
<p>ÉRIC ALLIEZ: <em>Cosmococapolitics: Molecular revolution as ’a kind of quasi-cinema’</em></p>
<p><a href="https://www.facebook.com/events/1763121857332955/" target="_blank"><strong><em>Facebook event: https://www.facebook.com/events/1763121857332955/</em></strong></a></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2017%2F05%2F03%2Fvii_emv_program_202%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2017%2F05%2F03%2Fvii_emv_program_202%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2017%2F05%2F03%2Fvii_emv_program_202%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=VII. EMV – PROGRAM"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2017/05/03/vii_emv_program_202#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/12476445" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
egyetem
filozófia
művészet
idő
esztétika
bölcsészettudomány
VII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2017/05/03/szabo_annamaria_manet_festeszete_az_onmagukban_szuleto_kepek
Szabó Annamária – Manet festészete – Az önmagukban születő képek
2017-05-03T12:22:53+02:00
2017-05-03T12:22:53+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;"><span>Edouard Manet a</span>z Akadémia konvencionalista szemléletét kontextualizálta újra – intervizualitást teremtett meg vásznain, melyek a spanyol, holland és japán hagyományokkal dolgoznak. Bár a befogadó ezt felismeri, <span>a festmények </span>mégsem engedik az elődök utódjaiként láttatni magukat. Előadásom első részében azt mutatom be, miért is jelentett <span> fontos fordulatot </span>Manet festészete a XIX. század második felében az őt ért korabeli kritikák ellenére, és hogyan változtatták meg képei a befogadói hozzáállást. Szembeötlő a különbség téma-, fény- és térkezelésének dehierarchizált viszonyrendszerében a korábbi konvenciókkal szemben. Manet a felfüggesztett, ekvivalencia nélküli térben ragadta meg a mozdulatban-létet, amit Platón és Baudelaire nyomán a változó látható és a változatlan láthatatlan kettősségének mondhatnánk – az esszenciális pillanat ábrázolásának. Mindezt úgy is képesek megőrizni képei, hogy az ábrázoltat önmagától távollétében jeleníti meg. Nem redukálhatjuk ezt viszont pusztán társadalmi kritikára, sokkal inkább az idegenségben a befogadó elé táruló többletről van szó. E kettősséget, a szép (lét) bizarrságát a második részben <em>Önarckép palettával</em> és <em>A Folies-Bergère bárja</em> című képein keresztül mutatom be.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2017%2F05%2F03%2Fszabo_annamaria_manet_festeszete_az_onmagukban_szuleto_kepek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2017%2F05%2F03%2Fszabo_annamaria_manet_festeszete_az_onmagukban_szuleto_kepek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2017%2F05%2F03%2Fszabo_annamaria_manet_festeszete_az_onmagukban_szuleto_kepek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szabó Annamária – Manet festészete – Az önmagukban születő képek"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2017/05/03/szabo_annamaria_manet_festeszete_az_onmagukban_szuleto_kepek#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/12476413" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
egyetem
filozófia
művészet
idő
esztétika
bölcsészettudomány
VII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu
https://emvkonferencia.blog.hu/2017/05/02/horvath_mark_lovasz_adam_felbomlo_fenykepek_halott_hagyatekok_a_poszthumusz_megorzes_hantologiaja
Horváth Márk – Lovász Ádám: Felbomló fényképek, halott hagyatékok: A posztumusz megőrzés hantológiája
2017-05-02T11:30:11+02:00
2017-05-02T11:30:11+02:00
Asztyi
https://blog.hu/user/728031
<p style="text-align: justify;">A dolgok, információk megőrzése alapvetően a haláltól való félelemből eredeztethető, tehát a megsemmisülés, a felbomlás, a hiány materialitása kísértetként lengi körül a hagyatékokat, archívumokat. <em>Jacques Derrida</em> nézetében az előhívás, felidézés motívumaitól elválaszthatatlan a szorongás, a halál rettenetétől való félelem. Mint írja Derrida a reprezentáció <em>"soha nem szorongás nélkül való." </em>(Derrida 1995: 119) A visszaidézés a halottakat újra életrehívja, viszont ez a retroaktív emlékezet reflektálatlan módon visszakozik önnönmaga negativitásának elfogadásától.</p>
<p style="text-align: justify;"><span>Előadásunkban</span> a hagyatékok önmegsemmisítő működésének egy konkrét, esztétikai példáját mutatnánk be, nevezetesen <em>Joel-Peter Witkin </em>szubverzív jellegű csendéletein keresztül. Witkin képein az anyag gazdagságát, a dolgok barokkos tobzódását az oda nem illő halott, amputált, rothadásban lévő testrészek jelenléte töri meg. Képei így egyértelműen utalnak az archiválás, a megőrzés kudarcos jellege mellett, a műalkotások materiális felbomlására is. Witkin művészete olyan szellemeket, démonokat, kísérteteket ábrázol, amelyek megkérdőjelezik az élet és halál közötti differenciát. (Scwenger 2006: 163) Ezek a fényképek bennünket is kiüresítenek, a halál előtt nyitják meg egzisztenciánkat. Witkin képein sajátos dialektikát fedezhetünk fel az archiválást, a megőrzést alapvetően is jellemző rendezettség és a természetes helyeikről elvándorolt testrészek furcsa jelenléte, rendetlensége között. Mint <em>Sade márki </em>írja <em>"a természet rendetlensége magában hordoz valami pikantériát, ami alighanem sokkal erősebben hat az idegrendszerre, mint a legszabályosabb szépségek." </em>(Marquis de Sade 1986: 32) Witkin fényképein sajátosan keveredik össze a szépség, a megőrzés szabályossága, és a természet ezen eredendő rendetlensége. Előadásunkban a fényképek, archívumok felbomlásán keresztül mutatjuk be ennek a rendezetlenségnek a kikerülhetetlenségét, letagadhatatlanságát, és az idő poszthumanisztikus uralmát.</p>
<p><strong>Válogatott bibliográfia:<em> </em></strong></p>
<p>-Barthes, Roland (1983) <em>Mitológiák</em> (Budapest: Európa)</p>
<p>-Berger, James (1999) <em>After the End. Representations of Post-Apocalypse</em></p>
<p> (London és Minneapolis: University of Minnesota Press)</p>
<p>-Blanchot, Maurice(1995) <em>The Writing of the Disaster</em> (Lincoln és London:</p>
<p> University of Nebraska Press)</p>
<p>-Derrida, Jacques (1995) <em>Marx kísértetei. Az adósállam, a gyász munkája és az új </em></p>
<p><em> Internacionálé</em> (Pécs: Jelenkor Kiadó)</p>
<p>-De Sade, Marquis (1986) <em>Szodoma százhúsz napja</em> (Budapest: Athenaeum 2000</p>
<p> Kiadó)</p>
<p>-Gordon, Avery F. (2008) <em>Ghostly Matters. Haunting and the Sociological </em></p>
<p><em> Imagination</em> (London és Minneapolis: University of Minnesota)</p>
<p>-Nayar, Pramod K. (2014) <em>Posthumanism</em> (Cambridge és Malden: Polity)</p>
<p>-Roden, David (2014) <em>Posthuman Life. Philosophy at the Edge of the Human</em></p>
<p> (London és New York: Routledge)</p>
<p>-Schwenger, Peter (2008) <em>The Tears of Things. Melancholy and Physical Objects</em></p>
<p> (London és Minneapolis: University of Minnesota Press)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2017%2F05%2F02%2Fhorvath_mark_lovasz_adam_felbomlo_fenykepek_halott_hagyatekok_a_poszthumusz_megorzes_hantologiaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2017%2F05%2F02%2Fhorvath_mark_lovasz_adam_felbomlo_fenykepek_halott_hagyatekok_a_poszthumusz_megorzes_hantologiaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Femvkonferencia.blog.hu%2F2017%2F05%2F02%2Fhorvath_mark_lovasz_adam_felbomlo_fenykepek_halott_hagyatekok_a_poszthumusz_megorzes_hantologiaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Horváth Márk – Lovász Ádám: Felbomló fényképek, halott hagyatékok: A posztumusz megőrzés hantológiája"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://emvkonferencia.blog.hu/2017/05/02/horvath_mark_lovasz_adam_felbomlo_fenykepek_halott_hagyatekok_a_poszthumusz_megorzes_hantologiaja#comments"><img class="item_ctp" src="https://emvkonferencia.blog.hu/rss/image/post/id/12473463" border="0" /></a><br /></p>
előadás
konferencia
egyetem
filozófia
művészet
idő
esztétika
bölcsészettudomány
VII._EMV
0
Esztétika – Mi végre?
https://emvkonferencia.blog.hu