A 19. század egyik legmeghatározóbb költője Petőfi Sándor, elsősorban a közoktatás, másodsorban a recepció miatt. Az irodalomtörténészek talán fordított sorrendben említenék ezeket, azonban a korban kialakult nemzeti diskurzus dominálja a mai általános szemléletet. Petőfi esetében e hatást az…

A posztdramatikus színházi előadásokban számtalanszor bukkannak fel szokatlan, megváltozott képességekkel rendelkező testek, értelmi vagy fizikai fogyatékossággal élő személyek. Színpadra állításuk mögött többféle ok állhat: míg például a Baltazár Színház azt szeretné, ha színészeit nem „ahhoz…

T. S. Eliot kánonképző irodalmi olvasásmódja, felfogásmódja az irodalmi örökség corpusáról a doktriner, ideológiavezérelt irodalmi kritika mintapéldája lehetne, még abban is, amennyiben képes volt kiválasztási módszertanát gyakorta a morális értékek világának explicit tárgyalása helyett…

Kultúra és a műalkotás mint a társadalmi állapotok visszatükröződése jelenik meg a 20. század elejének nagy társadalomkritikai diskurzusában. A kultúra és implicit módon a művészetbölcselet is mint magatartást és cselekedetet életre hívó jelenség fogalmazódik meg. A klasszikus ideológiakritikai…

Van olyan álláspont, miszerint az adott művészeti ág ideális kritikájának nem szabadna más elveken nyugodnia, mint azokon, amelyeket ez a kritika magukból a műalkotásokból vont ki. A gyakorlatban inkább azt lehet megfigyelni, hogy a műkritika számára szűkös egy ilyen immanens terület. A kritikának…

„Az Igazság alakja körül azonban, egy leheletnyi árnyalatot nem számítva, világos maradt a kép, a világos foltból, úgy tetszett, különösen kiugrik a figura, alig is emlékeztetett már az igazság istennőjére, de a győzelmére sem, most inkább szakasztott olyan volt, mint a vadászat istennője.” „A…

Jaques Rancière az Ist Kunst Widerständig? c. írásában a művészet, a művészetek (politikai) ellenállásáról beszél, elsősorban Gilles Deleuze Mi a filozófia? művére támaszkodva. Rancière elgondolása szerint Deleuze számára a művészet nem apolitikus, hanem maga a politika, a politikaival megegyező…

Tanulmányunk és előadásunk témája az emlékezet digitális architectúrájának esztétikai felfedezése lesz. Az adattárolási technológiák, archiválási procedúrák példátlan mértékben exteriorizálják az emlékezetet, megalkotkán egy embertől idegen digitális absztrakció halmazt, amelynek az embertől…

Mi a műalkotás státusza? Önmagába záruló, az értelmezések elől is kibújó entitásként közelíthetjük-e meg, avagy a kritikán keresztül az interpretáció szerepe kerül előtérbe, amely egyúttal az elkötelezett művészet gondolatához vezet el? Az előadás Maurice Blanchot és Emmanuel Lévinas gondolatai…

A járásnak is van retorikája. [Michel de Certeau] Utunk Thomas Gray és Samuel Taylor Coleridge tavaihoz vezet – a híres angol Tóvidék [Lake District] partjaira, legalábbis ahogyan azt megszövegezik. A Lancaster University „Mapping the Lakes” kutatási projektjének felvázolására teszünk kísérletet,…