Előadásomban Nádas Péter Saját halál című regényét és Hollán Sándor festészetét állítom párhuzamba egymással, elsősorban a fa motívumának vizsgálatán keresztül. A Saját halál szövegét Nádas egyazon vadkörtefáról egy éven keresztül készített képei teszik…

Nietzsche 1872-ben megjelent A tragédia születése című művében a tragédia műfajának értelmezését egy esztétikai-metafizika kidolgozásával kapcsolta össze. A dráma ebben a koncepcióban a természethez való viszonyában nyeri el sajátos jelentését: a tragédia metafizikai…

„Minden beszédnek olyan felépítésűnek kell lennie, mint amilyen egy élőlény, amelynek nem hiányzik se feje, se lába.” (Platón: Phaidrosz) „Az elvarázsolt kastély tükörtermében, a szemben álló tükörben nem láthatjuk magunkat végtelen folyamatosságunkban, mert bárhogy helyezkedünk, a fejünk mindig…

Spinoza rendszere és ismeretelmélete naturalista abban az értelemben, hogy megkülönbözteti azokat a – Spinoza terminusával: képzeleti – ideákat, amelyek „inkább a mi testünk alkatát jelzik, mintsem a külső testek természetét” (E2p16c2) és azokat az adekvát ideákat, amelyek…

Előadásomban az Új Magyar Topográfia (ÚMT) csoport tagjainak néhány fotósorozatát fogom bemutatni, valamint ezeken keresztül igyekszem felvetni olyan problémákat, amelyek egyrészt a csoport törekvéseit tolmácsolják, másrészt a konferencia témájához többé-kevésbé szorosan…

Japánban a természettel való harmonikus kapcsolatra való törekvés a japán őshonos vallásban, a shinto-ban gyökerezik. A természet felértékelése, maximális elfogadása a természetesség prioritásként való kezeléséhez vezetett az esztétika terén a wabi-sabi elv…

Előadásom kiindulópontjai Husserl az Ideen II. 12-17.§-ban, materialitás és természet viszonyát érintő fejtegetései, valamint az anyagi megjelenés térbeli és időbeli kiterjedését vizsgáló, a Ding und Raum-ban fellelhető szöveghelyek mellett (19-25.§), a Natur und Geist címen…