„Az Igazság alakja körül azonban, egy leheletnyi árnyalatot nem számítva, világos maradt a kép, a világos foltból, úgy tetszett, különösen kiugrik a figura, alig is emlékeztetett már az igazság istennőjére, de a győzelmére sem, most inkább szakasztott olyan volt, mint a vadászat istennője.”

„A modern történelemnek vannak olyan szakaszai, amikor az élet Kafka regényeire hasonlít.” – írta Kafkáról szóló 1988-as esszéjében Milan Kundera. Érdekes gondolatjáték, hogy ez a kijelentés megfordítva mennyit mond el Kafka regényeiről, pontosabban azok világáról és történelméről.

Előadásom középpontjában A per hatalmi struktúráinak a regényen belüli különböző művészi reprezentációival kívánok foglalkozni – fenntartva az XX. század valós hatalmi struktúráival való összevetés lehetőségét –, keresve a választ arra a kérdésre, hogy a regényvilágban megjelenő hatalom miért feltételezi immanens módon önnön reprezentációit, valamint a hatalmi struktúrákkal szemben álló szubjektum perspektívájából miképpen értelmezhetők azok.

A regényben megjelenő pornográf alkotások, különböző festmények és „kanonikus” szövegek általam való értelmezését nagyban befolyásolta a XX. századi történelmi tapasztalat, pontosabban a totalitarianizmus tapasztalata felől való olvashatóság napjainkra elfogadottá vált tétele. Az ebből következő kissé vulgarizált kérdés mindössze annyi, hogy Kafka jós volt-e vagy sem.

Szerző: Asztyi  2016.04.27. 23:32 Szólj hozzá!

Címkék: kritika előadás konferencia művészet esztétika bölcsészettudomány VI. EMV művészet és kritika

A bejegyzés trackback címe:

http://emvkonferencia.blog.hu/api/trackback/id/tr328669014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.